Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Péterfy Gergelynek a következő szavakból kellett ihletet merítenie: összefogás, lejtmenet, készletezés, szemezgetés, kinyilatkoztatás.
1945. január 27-én verte agyon egy magyar ember Szerb Antalt, az Utas és Holdvilág, a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom történet szerzőjét, csak mert a kor törvényei szerint a zseniális író, fordító, irodalomtörténész nem számított eléggé magyarnak.
A TÁP Színház különleges vizualitású playback-előadással tiszteleg Szerb Antal kultregénye előtt. A nagyjából öt óra hosszúságú előadás kétségtelenül rendhagyó és merész kísérlet a regény világának megidézésére, lemaradni róla igazi lúzerség. Az előadás formai előképe a TÁP Színház 2007-es Keresők című előadása, amely nagy közönség- és szakmai sikerrel futott. Képeink a darabból.
Nehéz dolga volt a Magyar Színháznak, amikor az Utas és holdvilágot állította színpadra, a regény mélységeit, komolyságát és intellektualitását azonban hiába is várjuk a darabtól.
